Ha csak ránéz valaki a furgonra, a szerkónkra, a fejünkre, akkor azon fogja észrevenni magát,  hogy érdekes gondolatok keringenek a két füle között. Úgy tűnik, külön kasztot hoztunk létre a kereskedelem és a vendéglátás átfedési területében. Szerény véleményem szerint az idén állt össze a legütősebb csapat, a nyolc évvel ezelőtti kezdetektől számítva.

Mindenki szőrös, mindenki pipázik, mindenki csajozik és mindenki jól dolgozik. Jellemzően élet- és harcművész valamint spiritualista hajlamú tagok képezik a gesztenyés brigádot. Ez idáig egyetlen egy lány érdemelte ki, hogy a csapat része lehessen. Nálunk nincs főnök és alkalmazott. Mindenki brada. Némelyek pedig papperek.  Persze a Szellemi Atyj is papper. Vele együtt tricikliztem nyáron, fagylaltozás ürügyén. Azt előkészítendő bóklásztunk egy jó csomót a városban a különböző kellékekért. Akkor volt alkalmam megfigyelni, hogyan szerez barátokat pár perces beszélgetéssel egy akármilyen boltban, akármilyen eladó személyében. De lehet az a főnök is. Tökmindegy. Viszont amikor az igazságérzetébe gázolnak, akkor elég gyorsan átbillen az érzelmi ellenpontra. “Idő és tér nem létezik, szemedből a gyűlölet süt.” Hétköznapiul, hamar elborul az agya.

Ma kaptam el egy beszélgetést, amiben a szénszállíttőnkkal veséztek ki egy közelmúltban történt esetet, street fight témakörben. Papper állítása szerint, ez vele másfél-két évente ha előfordul, de én tudom, hogy nemrég az Andrássyn is történt egy időugrása, amikor valaki belerúgott a furgon ajtajába.  A koreorgáfia általában a következő: Papper a sajátos individualista stílusában adja elő a vezetést. Ez valakinek elkezdi csípni a szemét, majd felmegy benne a pumpa (anélkül, hogy a fajansz mellé ülne), kiszáll és megpróbálja levezetni a feszültséget a furgonon. Na, és ekkor jön az időugrás…

(A mellékelt hanganyag tartalmazza az improvizált street fight részleteit, dialógusba ágyazva. A hangminőséget némiképp lerontják a szénégető által gerjesztett Vader nagyuras csipogó effektek.

Ha nem találod a hangfájlt, az azért van, mert nincs. Egyelőre még nem sikerült hang- és videófájlokat feltöltenem ide. Sűrű sorry! Undor Construction.)

Egyelőre reaktívan közelítjük meg a kérdést, pedig lehetne proaktívan is. Már adtam egy-két marketing tippet Pappernek,  amivel jobban a kezünkben tarthatnánk a dolgokat. De még nem ment át az info az összes szűrőn. Nincs könnyű dolgom, mert a nyugis melók nem termelnek számára elég adrenalint.  Ezért gyakorlatilag esélytelen vagyok. Viszont annál extatikusabb, ha néha mégis sikerül valamiről meggyőznöm. hohhohohóóó!

“-Voltak már Velemben, a Gesztenyeünnepen? -Soproni a gesztenye? -Ez magyar gesztenye? -Mennek az idei Gesztenye fesztiválra?”
“-Nem. -Nem. -Nem. -Igen!!” Főként minek utána mindettőnket váratlan direkt meghívás érte a kályha mellett. Utoljára majd húsz éve jártam ott. De először is. Akkor sem ősszel. Viszont tavasszal, amikor szintén csodálatos Velem, csak még nem érik a gesztenye.

-Papper, meghívást kaptam a Gesztenyeünnepre.
-Én is. Akkor lejössz velem?

Jól emlékeztem, hogy az Alpokalja, nem a XIII. kerületben van. Másfél évet volt szerencsém arrafelé lehúzni az érettségi után. Szolgálatilag. A 8-as utat úgy ismertem, mint a tenyeremet. Nem kapkodtuk el az utazást, ezért beletelt vagy három órába, amíg eljutottunk Szombathely magasságába. Hab volt a tortán, hogy ott még tettünk egy vargabetűt Ikervárra, ahol is hozzánk csapódott egy siserehad. Egy régi, közös ismerős, immáron megszaporodva. Jánossal egy asszony, és négy pokolfajzat fogadott bennünket. Ami addig klassz volt, amíg gyepálni lehetett a kölköket, de később, a tömegben már megtudtam, mit jelenthetett a szüleminek, amikor ugyancsak négyünkre kellett felügyelni egy-egy hasonlóan nagy méretű biomasszában.

Ikerváron már láttuk, hogy nem fog hosszúra nyúlni a velemi tartózkodásunk, de jobb későn mint soha. Oda érve erőteljesen értezhető volt, hogy az ottani utakat nem ilyen rohamra tervezték, de szerencsére a helység határában volt egy minden autót elnyelő préri, ami a parkolási kérdésre határozott válasszal szolgát. Kicsit ugyan hiányoltam a sorok végéről a már jól megszokott állatfigurákat, de gondoltam, ha a visszainduláskor sehogysem találjuk meg a verdát, a legrosszabb esetben majd megvárjuk, amíg mindenki elmegy.

Velemi csúcstecnhológia

Próbálom mindenben a jót keresni, de nem tudom a többit nem észre venni. Eszerint a következő volt a képlet a velemi Geszetnyeünnepen.
Tetszett

• A falu több portája előtt tradícionális gesztenyesütés performance.
• Helyben készült gesztenyés sütemények vására.
• Barátságos bennszülöttek.
• Patak.

Nem tetszett

• Velemet is utolérte a gyagyi.

Ez ugyan csak egy pont, de eléggé fajsúlyos. Emellett némi magyarázatra is szorul.
Szóval, ha sormintaként akarnám értelmezni a fő utcán végighúzódó látványt, akkor az a következő lenne: mütyür árus-szuvenír árus-cigó törökméz árus (20 méteres asztallal)-másikfajta mütyür árus-gesztenye sütés-bizsu pult-försztklassz műanyag játékok-mócsingda-ilyen árus-cserépedények-lufi-kürtös kalács-helyi termények/gesztenyés ételek-olyan árus-lángosos-pia (Zadora nélkül).
A sort helyenként egyedibb kínálat törte meg. Mint például a sapkás, akinél Papper be is vásárolt. Most már végre van egy olyan kellék a sütögetéshez, aminek viselésével nem kell rekordokat döntenem, hogy mennyi ideig bírja a fejbőröm az irritációját. Természetesen ezek az új szerzemények is kisebbek a kelletüknél, de azért valahogy belepréselem a fejem felső egynegyedét. Ha a Délinél jársz, pontozhatod a látványt.
A másik említésre méltó portéka a Zsanna-Manna volt. Ettél már olyat? Távolról kissé zavarba ejtő a látványuk. Az ember Lush szappanokra asszociál. De ha beléjük mersz harapni, akkor igencsak kellemes meglepetés fog érni. (Nem úgy mint gyerekkoromban engem, a Kiss Csaba kínai illatos radírjaba való beleharapáskor, aminek undorító íze volt.) Aszalt, ledarált gyümölcsökből kézzel formázott finomságokat árulnak, amelyek látványa is meglehetősen figyelem felkeltő. Amikor évekkel ezelőtt először belekóstoltam az ősanyába, az első, teremtő, kb. 10 kilónyi gyümölcsmasszájukba, akkor az nem okozott különösebb kulináris élményt. Nem azt mondom, hogy tüntettek az ízlelőbimbóim, de igencsak a biosütikkel volt egy kategóriában az élvezeti értéke. De örülök, hogy nem adták fel, mert ebben a formában már értékes alternatívát kínálnak a fesztiválokon a gumicukor mellett.
Egyébként ha valaki sokat jár hasonló rendezvényken, akkor egy idő után beüthet nála a hypermarket szindróma. Kezdi felismerni a korábbi fesztiválokról az arcokat a pult túloldalán, és előfordulhat, hogy ez kicsit olyan érzés gerjeszt, mintha a jól megszokott helyi nagyáruházban vásárolgatna.
Persze, amíg a mennyiség fennmaradó 5%-a biztosítja az élmény 95%-át, addig nem lehet nagy gond.

Papper kivette a Kossuth teret, ahol Nyuszi dolgozott volna. De a megbeszélés után elrabolták az ítik, és éppen most próbálják becserkészni a zűrhajójukba összelopkodott botanikuskertben. Ebből kifolyólag másnap nem kezdett a Kossuthon. Szerinted Papper frusztrált volt? A szerencsétlen kályha a munka mementójaként ott dekkolt a metró bejárata előtt, egy lámpaoszlophoz bilincseleve, amikor pár napja arra jártam. Azt is megadóan tűrte, hogy a szervek körbekordonozzák, a főmuftik látogatása miatt, biztonsági óvintézkedés hátsó szándékával.

Miközben azon tűnődtem, hogyan húzhatnám ki Pappert a gőzőlgő halomból, felötlött elmémben egy nemrég tett kijelentése, miszerint ő azokkal dolgozik szívesen, akikkel össze tud haverkodni. Nosza, keressünk neki egy karizmatikus havert! Ahogy megadtam a paramétereket a mentálkopjúterek (oroszul elektronaja vücsiszlityelnaja masina), kis processzing után egy köpcös, vidám alak képe jelent meg a monitoron. Ez az, Herrflick! Ő a mi emberünk! Leadtam a drótot Pappernek és magára hagytam a gondolataival.

Tegnap gyümölcsöt hozott az elvetett mag. Miközben javában sütögetek, a magam szokásos enervált módján , egyszercsak predátor módjára, egy köpcös, vidám alak bontakozott ki a semmiből, ott a lépcső tövében. És tényleg ő volt! Herrflick személyesen. Később beugrott, hogy két hétig kényszerszabadságon van, mert a Govinda (vega étterem, a Vigyázó Fecó utzában), ahol a lepényre valót keresi, felújítódik.
“-Tanítsd be, majd megyek én is!” – instruált Papper a vonal túlfeléről. Aztán úgy is lett. Mire lejárt a műszakom, már négyen voltunk az idő közben megjelent Mákossal. Ő majd decemberben jön. Pár hónapot ő is lenyomott már a kályha mellett.

havergesztimantra

Herrflick annyira belelkesült a délutáni műszak során szerzett sikerélménytől, hogy ma már le is nyomott egy műszakot a Kossuthon. Üres kosárral, teli zsebbel jött délután. Miután egy erre vonatkozó kijelentetést tett, volt egy halovány sejtésem, hogy fog még jönni. Szóval, most két hétig sűrűn találkozunk.
Üdv a klubban Herrflick!

De nem kevésbé a mi jóöreg Pistánkat sem. Családja fenntartásááért ácsorog ücsörögve naphosszat a hideg kövezeten, hogy saját a termesztésű (állítása szerint) dísztököket, diót, csodás virágokat és házilag befőzött ecsedli lekvárt pénzzé tegye. Sokan jöttek, mentek mióta ott üdögel karba tett kézzel. Ismer már mindenkit. Tudja ki a csibész, kiben bízhatunk,  és mi a dörgés, ha jönnek a varjak. Az elmúlt évek alatt párszor már jelen voltam, amikor arra repült pár közteres és intézkedett. Egyszer még razziások is gyüttek. Nagyjából ugyanaz a koreográfia zajlik le minden alkalommal. Jönnek, kopogtatás nélkül, jobbára ismerik egymást. Kiszabják a büntetést, és ha az asszony nem teljesített otthon kellő minőségben, akkor még áru elkobzásra is sor kerül. Biza! De ritkán olyan morcosak. Régebben még bevitték az árusokat. Aztán megbüntetve kiengedték. Ma már más szelek fújnak. Nincs kapacitás előállítani a bűnös gazembert. Kitöltenek egy ívet, kezibe nyomják a másolatot, azt elhajtják. Aztán a zönkormányzatban megszavazzák a bírságot.

Tegnap is ez történt Pistával. De ő csak legyintett.

Pistabá a fosszília

Citrin is meglátogatott. Törökülve a láda mállott tetején, olvasta fel a mai gyűjtést. Ismét jóadag inspirációhoz juttatva a jövőt illetően.

 A továbbiakban csak a szokásos koreográfia. De amikor már a túlórázás felé haladtam, az utolsó három zacskónál megjelent Péter, az online marketinges.